Archeol�gusok r�tal�ltak a kenyai Rift Valley-ben (Rift-v�lgyben) az els� csimp�nzk�v�letekre. A fossz�li�k az els� t�rgyi bizony�t�kok arra, hogy a csimp�nzok egy�tt �ltek az emberek el�deivel.

Miel�tt r�t�rn�nk a h�r ismertet�s�re, az emberel�d-kutat�s k�t elt�r� jelent�s�, de nagyon hasonl� hangz�s� kifejez�se, a hominid �s a hominin k�zti k�l�nbs�gre h�vn�nk fel a figyelmet.

A tud�sok valaha minden emberszab�s� majomfajt a pongid sz�val illettek, az emberf�l�kre pedig a hominid elnevez�st alkalmazt�k. K�l�nf�le DNS vizsg�latok eredm�nyei alapj�n azonban �gy v�lt�k, hogy m�giscsak egy csal�dba tartoznak az emberszab�s� majmok �s az emberek, amely ism�t csak a hominid elnevez�st kapta. Az or�ngut�nok �s gorill�k �gy tulajdonk�ppen a hominid�k egy-egy alegys�g�be tartoznak, m�g a csimp�nzok �s az emberf�l�k egy harmadik alfajt k�peznek a hominid�kon bel�l, a hominineket.

Az els� csimp�nzk�v�letek

A csimp�nzfogak

E r�vid kit�r� ut�n t�rj�nk vissza a mostani h�rhez! A hominin�k, vagyis az ember legszorosabban vett el�dei sz�mos nyomot hagytak maguk ut�n. �gy p�ld�ul t�bb ezer fossz�li�t tal�ltak Eti�pi�ban, k�zt�k a 3,2 milli� �ves h�res Lucyt, aki az Australopithicus afarensis kateg�ri�ba tartozott.

A csimp�nzok viszont semmit sem hagytak maguk ut�n, a kor�bbi �sat�sok sor�n eddig nem tal�ltak csimp�nzk�v�leteket.

Nina Jablonski, a Kaliforniai Tudom�nyos Akad�mia (San Francisco) antropol�giai kur�tora viszont most azonos�tott legal�bb h�rom csimp�nzfogat egy olyan k�v�letgy�jtem�nyb�l, amelyet a University of Connecticut antropol�gusa, Sally McBrearty szedett �ssze. A k�t tud�s a Nature tudom�nyos foly�irat legfrissebb sz�m�ban sz�molt be felfedez�s�r�l. McBrearty a Kapthurin Formation k�rny�k�n fedezte fel a leleteket, amely Keny�ban, a Rift Valley-n�l, a Baringo-t� k�zel�ben tal�lhat�.

� �s m�s kutat�k kor�bban Homo erectus �s Homo rhodesiensis fossz�li�kat tal�ltak ugyanebben a geol�giai r�tegben. Ez az �tfed�s azt sugallja, hogy a korai emberel�d�k �s a most �jonnan felfedezett csimp�nzok ugyanakkor �ltek, a k�z�ps� pleisztoc�n idej�n, vagyis 780-130 ezer �vvel ezel�tt.

A most azonos�tott h�rom fog – egy z�pfog �s k�t metsz�fog – val�sz�n�leg ugyanatt�l az egyedt�l sz�rmazik, alighanem egy 545 ezer �vvel ezel�tt �lt csimp�nzt�l. McBrearty tavaly ny�ron tal�lta a leleteket egy rutinjelleg� s�ta sor�n, a Kapthurin Formation kutat�si ter�let�n. A tud�s t�bb mint egy �vtizede dolgozik itt.

A felfedez�s

Ezut�n a fossz�li�kat a Kenyai Nemzeti M�zeumba, Nairobiba vitte, ahol az �sszes Keny�ban tal�lt r�g�szeti leletet �rzik. „A szezon v�g�n �tn�zt�k a k�v�leteket, �s ekkor r�j�ttem, hogy valami szokatlant tal�ltunk” – mondta McBrearty.

Jablonski ezut�n �rkezett Keny�ba, hogy azonos�tsa a fossz�li�kat. El�bb f�lretette a nehezen meghat�rozhat� dolgokat, �s csak az egyetlen z�pfoggal t�r�d�tt. Amikor r�j�tt arra, hogy egy emberszab�s� majomr�l van sz�, m�ghozz� olyan t�pusr�l, amelyet m�g nem tal�ltak k�v�letek k�z�tt, �trohant a m�zeum azon r�szleg�be, ahol a modern �llatok csontjait �rzik. Kih�zta a „csimp�nz fi�kot”, �s �sszehasonl�totta a k�tf�le leletet.

„�s ez nemcsak egy lehets�ges egyez�s volt, hanem egy j� egyez�s” – fogalmazott Jablonski. Ezut�n beazonos�tott m�g egy fels� metsz�fogat ugyanebb�l a kollekci�b�l. K�s�bb m�g k�t csimp�nzfogat tal�ltak a lel�helyen. Egy fels� metsz�- �s egy val�sz�n�s�thet� z�pfog ker�lt el� ekkor, �m ez ut�bbit m�g tov�bb kell tanulm�nyozniuk a kutat�knak.

A fosszilis fogak nagyon hasonl�tanak a modern csimp�nzok�ihoz. Jablonski szerint nincs okuk felt�telezni, hogy az akkori �llatok d�nt�en k�l�nb�ztek volna a maiakt�l.

Ez m�g mindig nem az igazi?

Ugyanakkor m�s tud�sok szerint az lenne „az igazi felfedez�s”, ha siker�lne 4-5 milli� �ves korai csimp�nzmaradv�nyokat tal�lni. A kutat�sok szerint az ember �s a csimp�nz k�r�lbel�l 5 �s 8 milli� �vvel ezel�tt v�lt sz�t egym�st�l. Pontosabban ekkor �lhetett a nevezetes k�z�s �s, akit m�g nem siker�lt azonos�tani. A k�zeli rokons�got genetikai kutat�sok is igazolt�k, miszerint a k�t faj g�n�llom�nya 96 sz�zal�kban megegyezik egym�ssal. Egy �tmilli� �ves csimp�nzk�v�let d�nt� bizony�t�kkal szolg�lhatna az �n�ll� emberi (evol�ci�s) fejl�d�s szempontj�b�l.

A modern csimp�nzok t�bbnyire Nyugat-Afrika erd�s�geiben �lnek, messze a Rift Valley-t�l. Csakhogy a Rift Valley az a ter�let, ahol kiv�l�ak az adotts�gok arra, hogy az �llatmaradv�nyok fennmaradjanak. Vagyis m�shol kev�s az es�ly arra, hogy a szabadon maradt csontokat fed�r�teg bor�tsa be, majd ez a r�teg olyan �sv�nyokban legyen gazdag, amelyek seg�tik a csontok megk�vesed�s�t. Az erdei �llatokn�l k�l�n�sen ritka a megk�vesed�s, minthogy elpusztul�suk ut�n d�gev�k, illetve gerinctelen �llatok vetik r� magukat tetemre. Egy h�t alatt t�bbnyire elt�nik az elhullott p�ld�ny. Ha m�gsem puszt�tan�k el az �l�l�nyek a maradv�nyokat, akkor a savas erdei talaj teszi t�nkre azt, ami fennmaradt.

Ezzel szemben a Rift Valley-ben, Kelet-Afrik�ban tavak, foly�k �led�kes r�tegei meg�rizt�k a csontokat. Az �led�k azokb�l a hegyekb�l sz�rmazik, amelyekb�l a csapad�k vagy a foly�k kimost�k a k�zeteket. A Rift Valley lak�it s�jt� szerencs�tlens�gek, p�ld�ul a f�ldreng�sek paradox m�don szint�n megk�nny�tik a tud�sok dolg�t, ugyanis ezek a mozg�sok a felsz�nre hozz�k a m�lyben rejt�z� fossz�li�kat.
(forr�s: National.g.)