Napjainkban a m�diumok, mindenekel�tt a telev�zi� elterjedts�ge jelent�s m�rt�kben �talak�tja a szocializ�ci�s folyamatot. A m�ra m�r hagyom�nyosnak tekinthet� m�diumok (film, �js�g, telev�zi�, vide� stb.) mellett a gyorsan elterjed� �j technol�gi�k is egyre jelent�sebb szerepet j�tszanak a gyerekek �s a fiatalok mindennapjaiban. Az el�ad�s a m�dia hat�s�nak �ltal�nos elm�leti k�rd�seit taglalja, valamint megvizsg�lja, milyen t�nyez�kt�l f�gg, hogy mit �rtenek a gyerekek a m�di�b�l, �s bemutatja a feln�ttek szerep�t a gyerekek m�di�hoz val� viszony�ban.

I. Hogyan n�nek fel a gyerekek?
M�g a k�z�pkorban a gyerekek a feln�tt vil�g r�szesei voltak sz�let�s�kt�l kezdve �s szem�lyes tapasztalataik r�ven ismert�k meg a vil�got, a 19. sz�zad v�g�t�l kialakult az �n. v�dett gyerekkor, aminek a 20. sz. m�sodik fel�re egy kit�ntetett m�dium, a telev�zi� elterjed�s�vel v�ge lett.

II. Hogyan hat a m�dia?

1. T�megkommunik�ci� - m�dia - befogad�
   A m�dia �s a t�megkommunik�ci� sz�t nap mint nap haszn�ljuk, m�gsem �rt pontosabban meghat�rozni jelent�s�ket.
2. A m�diahat�s modelljei
   A m�dia hat�s�val kapcsolatban t�bbf�le modellt ismer�nk. A k�l�nb�z� modellek, magyar�zatok m�sk�ppen gondolj�k el a m�diumok hat�s�nak m�lys�g�t �s hat�k�r�t.

III. Mit �rtenek a gyerekek a telev�zi�ban l�tottakb�l?

1. Hogyan olvassuk a t�v�t?
   A gyerekek nem mindig �rtelmezik ugyan�gy a t�v�ben l�tottakat, mint a feln�ttek. A tartalom meg�rt�s�nek �letkori k�l�nbs�gein t�l fontos azt is �szrevenn�nk, hogy a filmes, telev�zi�s "nyelv" m�sk�ppen �rja le az esem�nyeket, jelens�geket, mint a besz�d vagy az �r�s.
2. Val�s�g vagy fant�zia?
   A t�v� hat�s�nak meg�rt�s�ben fontos szempont, hogy mennyire tekintik a telev�zi�ban �br�zolt esem�nyeket �s szerepl�ket val�s�gosnak, illetve kital�ltnak a n�z�k. A kutat�sok azt mutatj�k, hogy az �letkor el�rehaladt�val megv�ltoznak azok a krit�riumok, melyek szerint a gyerekek a t�v�s tartalmak val�s�goss�g�t meg�t�lik.
3. A telev�zi� gazdas�gi-ipari m�k�d�s�re vonatkoz� ismeretek
   Nemcsak a gyerekek, de a feln�tt n�z�k nagy h�nyada sem �rv�nyes�t a m�sorok gy�rt�s�ra vagy a gazdas�gi szempontokra vonatkoz� ismereteket a t�v��zenetek dek�dol�s�ban. A n�zetts�g, a hirdet�sek �s a bev�tel �sszef�gg�seit felismer� n�z�k v�dettebbek a t�v� hat�saival szemben.
4. A m�sorok formai jellemz�inek jelent�s�ge
   A m�sorok formai saj�toss�gai is szolg�lhatnak t�mpontul a realit�s meg�t�l�s�n�l. Az egyes m�fajok formai jellemz�i meglep�en kor�n szerepet j�tszik a gyerekek t�v��rtelmez�s�ben.
5. A telev�zi�s t�rt�netek k�vet�se
   A narrat�v szerkezetekre �p�l� t�v�s m�fajok k�l�n�sen nehezen �rtelmezhet�k a gyermekek sz�m�ra. A szerepl�k mot�vumainak meg�rt�se k�r�lbel�l 10 �ves kor k�r�l alakul ki.
6. Jellemek, karakterek meg�t�l�se
   A telev�zi�ban l�tottak meg�rt�s�vel kapcsolatban fontos az is, hogy hogyan �t�li meg �s milyen szempontok alapj�n �rt�keli a n�z� a szerepl�k jellem�t.

IV. A m�dia�rt�s �s az �rtelmi fejl�d�s kapcsolata
A telev�zi�ban l�tottak meg�rt�s�nek �sszetev�it elemezve megfigyelhet�, hogy a meg�rt�s �s �rtelmez�s fejl�d�se egy�tt j�r a gyerekek �letkor�nak v�ltoz�s�val �s �rtelmi fejl�d�s�vel.

V. A sz�l�k, nevel�k szerepe a m�dia�rt�sben �s a m�diahaszn�latban
A m�dia�rt�ssel kapcsolatos kutat�sok megmutatj�k, hogy a gyerekek sok�ig nem �rtik vagy f�lre�rtik a telev�zi�ban l�tottakat. Ez�rt olyan fontos a sz�l� k�zvet�t� szerepe: a t�v�ben l�tottak k�z�s megbesz�l�se, a m�sork�sz�t�s jellemz�inek megtan�t�sa, a gyermekek t�v�z�si szok�sainak a tudatos alak�t�sa.

VI. �sszegz�s
A telev�zi� elterjed�s�vel a felnevelked�s felt�telei megv�ltoztak, a gyerekek a szem�lyes tapasztalatokon t�l nagym�rt�kben a k�perny� r�v�n szereznek benyom�sokat az �ket k�r�lvev� vil�gr�l. A szelekt�v �s kritikus m�diahaszn�lat elsaj�t�t�sa nemcsak azzal az el�nnyel j�r, hogy a fiatalok v�dettebb� v�lnak a t�v� negat�v hat�saival szemben, hanem azzal is, hogy jobban ki tudj�k haszn�lni jelent�s el�nyeit.