Csillagok „anyagcser�je”

A h�t k�pe, T�voli vil�gok kutat�i, �rcsillag�szat

A Mira Ceti kett�scsillag-rendszerben a feh�r t�rpe komponens anyagot „lop” v�r�s �ri�s t�rs�t�l. A Chandra r�ntgenfelv�tel�n mindez j�l kivehet�.

Az omikron Ceti, m�s n�ven Mira a XVII. sz�zadi csillag�szok sz�m�ra csod�latos objektum volt, nagy �s gyors f�nyv�ltoz�sai miatt. A mai csillag�szok sz�m�ra a Mira egy eg�sz v�ltoz�csillag-t�pus n�vad�ja. Ezek a hossz� peri�dus� v�ltoz�k hideg, pulz�l� v�r�s �ri�scsillagok; t�bb sz�zszor akkora �tm�r�j�ek, mint a Nap. Maga a t�l�nk 420 f�ny�vnyi t�vols�gban lev� Mira val�j�ban kett�scsillag. A Mira A jel� komponens (a k�pen jobbra fent) a felf�v�dott v�r�s �ri�s, a Mira B egy kis m�ret� feh�r t�rpe (balra lent). A feh�r t�rp�re anyag �ramlik a szomsz�dos �ri�s k�ls� r�gi�ib�l. A Mira B k�r�li anyagbefog�si korongban a forr� g�z r�ntgensug�rz�st kell kibocs�sson.

Az amerikai Chandra r�ntgencsillag�szati mestres�ges holddal nem csak az anyagbefog�si korongot, hanem a k�t csillag k�zti anyaghidat is siker�lt megfigyelni. A kutat�k v�rakoz�s�val ellent�tben a v�r�s �ri�s felsz�n�r�l k�zvetlen�l is �rkezik anyag, nem csup�n a csillagsz�lb�l. S�t a v�r�s �ri�s komponens, a Mira A is er�s r�ntgenkit�r�st mutat. A lenti fant�ziak�pen l�that� k�lcs�nhat� kett�s rendszer tagjai egym�st�l a Nap–Pl�t� t�vols�g kb. k�tszeres�nek megfelel� 6 milli�rd km-re keringenek.

Frey S�ndor

(forr�s:www.urvilag.hu)