Az elemi r�szek fizik�ja a ma ismert legm�lyebb, legalapvet�bb tudom�nyos elm�let. Ezzel az elm�lettel, az �gynevezett standard modellel az �sszes k�s�rleti eredm�ny teljes �sszhangban van. �m sajnos m�g ez az �ltal�nos elm�let is csak r�szben tud magyar�zatot adni arra az alapvet� k�rd�sre, hogy mi�rt is l�tezik a vil�gegyetem, �s hogy mi�rt l�tez�nk mi magunk. Az el�ad�s �ttekinti az elemi r�szek fizik�j�nak az alapjait. Megvizsg�lja azt a h�rom felt�telt, mely a korai vil�gegyetem t�rt�n�sei sor�n az anyagi vil�g kialakul�s�hoz sz�ks�ges volt.

I. Anyagaszimmetria ma �s a korai vil�gegyetemben
R�szecskefizikai �s asztro-r�szecskefizikai k�s�rletek alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a vil�g csak anyagb�l �ll. A k�l�nb�z� k�s�rletek m�s �s m�s sk�l�n mutatj�k ezt az aszimmetri�t. A korai vil�gegyetemben utolj�ra az �srobban�st k�vet� 10^-12 m�sodpercben volt lehet�s�g arra, hogy ez az aszimmetria b�rmilyen m�don v�ltozzon, kialakuljon vagy �ppen elt�nj�n.

II. Fizikai le�r�si m�dok
Az anyagaszimmetria k�rd�s�re a r�szecskefizika eszk�zt�r�nak a seg�ts�g�vel pr�b�lunk v�laszt adni. A r�szecskefizik�t egy kvant�lt mez�elm�letk�nt fogjuk fel. Ebben a fejezetben �ttekintj�k a k�l�nb�z� fizikai le�r�si m�dokat, a klasszikus mechanik�t�l a klasszikus mez�elm�leten �s kvantummechanik�n kereszt�l eg�szen a kvant�lt mez�elm�letig, azaz a minket �rdekl� r�szecskefizik�ig.

III. Az elemi r�szek fizik�ja: k�s�rletek, r�szecsk�k �s elm�leti le�r�s
Az elemi r�szek fizik�ja a ma ismert legm�lyebb, legalapvet�bb tudom�nyos elm�let. A r�szecskefizika k�s�rleti eszk�zei a gyors�t�k. Ezen berendez�sekben siker�lt megtal�lni az elemi r�szecsk�ket, �s felt�rk�pezni a k�zt�k hat� k�lcs�nhat�sokat. Az elm�leti r�szecskefizik�nak a k�t legfontosabb szisztematikus elj�r�sa a fokozatos k�zel�t�sek m�dszere �s a r�cst�relm�let.

IV. Szupersz�m�t�g�pek �s az elm�leti r�szecskefizika
Az elm�leti r�szecskefizika egyenleteit sz�m�t�g�pekkel meg lehet oldani. Sajnos ezek a sz�m�t�sok olyan bonyolultak, hogy szupersz�m�t�g�pek teljes�tm�ny�re van sz�ks�g. Az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem Elm�leti Fizikai Tansz�k�n egy saj�t fejleszt�s�, szem�lyi sz�m�t�g�p alap� szupersz�m�t�g�pet haszn�lnak a sz�mol�sokhoz.

V. Az anyagaszimmetria kelt�s�nek fizikai felt�telei
1967-ben Szaharov ismerte fel, hogy 3 felt�tel sz�ks�ges ahhoz, hogy a korai vil�gegyetemben anyag-aszimmetria keletkezzen: anyagsz�ms�rt�s, szimmetrias�rt�s, valamint az, hogy az univerzum kell�k�ppen elhagyja a termikus egyens�ly �llapot�t. Ebben a fejezetben megvizsg�ljuk, hogy az eddig tanulm�nyozott r�szecskefizikai standard elm�let meg tud-e felelni ennek a 3 felt�telnek.

VI. Az elm�let kiterjeszt�se
A r�szecskefizika standard elm�lete nem k�pes v�laszt adni arra a k�rd�sre, hogyan keletkezett az anyagi vil�g, a barionaszimmetria. Az elm�letet teh�t ki kell terjeszten�nk, �s az eddigi eredm�nyek megmutatj�k a kiterjeszt�s ir�ny�t.