Ismeretlen tenger alatti vil�g t�rult fel

  2005.07.24. 10:30

A fagypont k�zeli h�m�rs�kleten �s a napf�nyt�l teljesen elz�rtan egy kagyl�k�z�ss�g �s bakt�riumok alkotta v�kony telepek vir�goznak a tenger alatti �led�kben.

„Ezeknek az �l�l�nyeknek a megpillant�sa az �ce�n fenek�n olyasmihez hasonl�that�, mintha f�lemeln�nk a sz�nyeget a padl�r�l, �s egy olyan r�teget tal�ln�nk ott, amelynek l�tez�s�r�l kor�bban fogalmunk sem volt” – mondja Eugene Domack, az amerikai Hamilton College f�ldtudom�nyokkal foglalkoz� kutat�ja.

Domack a vezet� szerz�je a f�lfedez�sr�l sz�l� cikknek, amely az Eos, az Amerikai Geofizikai Egyes�let heti foly�irat�nak eheti sz�m�ban jelent meg. A f�lfedez�s teljesen a v�letlen m�ve: az amerikai Antarktisz Program tud�sai a Weddell-tenger �szaknyugati r�sz�n tanulm�nyozt�k egy Texas ter�let�nek k�tszeres�t kitev�, m�ly glaci�lis �b�lben l�v� �led�kr�teget. Ez a tengerm�lyed�s 2002-ben t�rult f�l, amikor �sszeomlott a Larsen B j�gnyelv.

Met�nfogyaszt�k

Az exped�ci� befejez�se el�tt a csoport videofelv�telt k�sz�tett a tengerfen�kr�l. A felv�tel k�s�bbi elemz�sekor iszapvulk�nok k�r�l �l� kagyl�kat �s bakt�riumokat vettek �szre. Mivel a f�ny nem tud id�ig lehatolni a j�gen vagy a v�zen kereszt�l, ezek a szervezetek nem haszn�lhatj�k a fotoszint�zist energianyer�sre. E helyett ezen extr�m �l�l�nyek met�nb�l nyerik az energi�t. A met�n a f�ld belsej�ben k�pz�dik, �s tenger alatti k�rt�k�n �t jut f�l a tengerfen�kre.

Ezt az �kosziszt�ma-t�pust „hideg sziv�rg�s”-k�nt vagy „hideg k�rt�”-k�nt ismerik. Az els� ilyet 1984-ben fedezt�k f�l a kaliforniai Monterey mellett. Az�ta hasonl� �kosziszt�m�kat tal�ltak a Mexik�i-�b�lben �s a Jap�n-tengerben is. (Ezekhez hasonl� �letk�z�ss�gek j�nnek l�tre az �n. hidroterm�lis k�rt�k vagy fekete f�st�l�k k�r�l, ahol a vulk�ni tev�kenys�g miatt t�lhev�lt, k�nben gazdag, forr� v�z t�r fel a tengerfen�k „k�m�nyeib�l”.)

A jelenlegi f�lfedez�s az els� hideg k�rt�, amelyet az Antarktiszon �rtak le. A majdnem 10 ezer �ve zavartalan k�r�lm�nyek j� kiindul�si alapul szolg�lhatnak azoknak a kutat�knak, akik az �ce�n m�s r�szeit vizsg�lj�k majd. J� lesz azonban sietni�k, mert a j�ghegyborjadz�sb�l sz�rmaz� t�rmel�k m�r elkezdte betemetni a ter�let egyes r�szeit.

Domack rem�li, hogy �j fajokat tal�l, �s azt is, hogy ez a felfedez�s megnyitja az utat a j�v�beni antarktiszi exped�ci�k el�tt, k�l�n�sen a Vosztok-t� – egy majdnem h�romezer m�terrel a felsz�n alatt h�z�d� �desv�z� t� – ir�ny�ba.

Az antarktiszi �let tanulm�nyoz�s�b�l nyert b�rmilyen tud�s seg�theti a kutat�kat a m�s f�ld alatti vizekben rejt�z� �let keres�s�ben is. S�t, a szak�rt�k azt �ll�tj�k, hogy ez a kutat�s jobban f�lk�sz�ti a tud�sokat a Jupiter, illetve a Szaturnusz holdj�n, az Europ�n �s a Tit�non l�v� felt�telezett �ce�nok vizsg�lat�ra.
(forr�s:National G.)