amelyet egy beduint�l szerzett meg az izraeli Bar-Ilan Egyetem r�g�sze, Chanan Eshel professzor. A tekercsek eredetis�g�t azonban az izraeli r�g�szeti hat�s�gok m�g vizsg�lj�k. Az archeol�gus titokban tal�lkozott t�bbsz�r is egy beduinnal a J�deai-sivatagban (a Jord�n foly�t�l �s a Holt-tengert�l nyugatra fekszik ez a ter�let), pontosabban a sivatag egy elhagyatott v�lgy�ben. Eshel professzor elmond�sa szerint az els� tal�lkoz�n a beduin megmutatott neki k�t tekercsdarabot, amelyek�rt a feketepiacon �ll�t�lag 20 ezer doll�rt k�n�ltak neki. V�g�l a r�g�sz 3000 doll�r�rt v�s�rolta meg azokat, de csak a m�sodik tal�lkoz�juk ut�n, id�n m�rciusban. Nem csemp�szt�k ki a t�red�keket Aki ismeri az arabok, beduinok alkudoz�si szok�sait, az nem lep�dhet meg az eredeti �r drasztikus zuhan�s�n. Eshel egy�bk�nt azt hitte, hogy az els�, sikertelen tal�lkoz�s ut�n soha nem l�tja t�bb� a tekercsdarabokat, �s azokat k�lf�ldre fogj�k csemp�szni, de v�g�l nem �gy t�rt�nt. A most megtal�lt t�red�k Az Eshel professzor �ltal bemutatott tekercseket jelenleg is elemzik az izraeli r�g�szeti hat�s�gok. Minthogy ez az elemz�s �ppen hogy megkezd�d�tt, Amir Ganor, az Izraeli R�g�szeti Hivatal archeol�giai lop�sokkal foglalkoz� oszt�ly�nak vezet�je (m�r a beoszt�sa sem mindennapos!), nem k�v�nt nyilatkozni a fel�lvizsg�lat eredm�nyeir�l. Ugyanakkor megfigyel�k eml�keztetnek r�, hogy nemr�giben t�bb antik(nak hitt) leletr�l der�lt ki, hogy modernkori hamis�tv�nyok, ez�rt �rdemes az �vatoss�g a mostani felfedez�sekkel kapcsolatban is. A 2000 �ves tekercsek meglept�k a tud�st, hiszen a Holt-tenger t�rs�g�b�l f�l �vsz�zada nem ker�lt el� hasonl� lelet, s a r�g�szek m�r-m�r feladt�k a rem�nyt, hogy �jabb eredm�nyeket mutassanak fel az �sat�saik nyom�n. Az utols� tekercset a J�deai-sivatagban 1965-ben tal�lt�k meg – magyar�zta Eshel a Jerusalem Post izraeli lapnak. A tudom�nyos k�ztudatban m�r �gy szerepelt ez a vid�k, mint ahol lehetetlen �jabb leleteket tal�lni – tette hozz�. A most megtal�lt tekercsek tartalma A k�t kisebb, barn�ra sz�nez�d�tt �llati b�rdarab, a most megtal�lt tekercsmaradv�nyok h�ber sz�veg� sorokat tartalmaznak a Bibli�b�l, eg�szen pontosan az �sz�vets�gb�l, M�zes III. k�nyv�b�l. Ez a legend�k szerint M�zesnek tulajdon�tott �r�s az �ldozatokr�l, a papokr�l, vagyis �ron fiair�l sz�l, akik a vall�si r�tusokat hajtott�k v�gre a zsid�k k�z�tt. (A III. k�nyv kicsit elt�r a Biblia sz�vegk�rnyezet�t�l, hiszen t�bbnyire csak t�rv�nyeket, vall�si el��r�sokat tartalmaz, kev�sb� elbesz�l� jelleg�.) Eshel szerint a tekercs fellel�si helye alighanem azokban a barlangokban lehetett, ahov� a zsid�k b�jtak a r�maiak el�l a m�sodik sz�zadban. Ezek a barlangok Nachal Arugotban vannak, �s a Bar-Kochba-f�le zsid� felkel�s nyom�n elrejt�zni k�nyszer�l� emberek vihett�k magukkal a mened�khelyekre az �sz�vets�gi sz�vegeket (tal�n valamikor a Kr. u. 132-135 k�z�tti �vekben, vagy azut�n). Ez imm�r a 15. tekercs, amelyet hasonl� korb�l fedeznek fel a k�rny�ken, viszont csup�n az els�, amelyben M�zes III. k�nyv�t jegyezt�k le. Nem lehetett kihagyni Eshel ut�bb azzal indokolta a t�red�kek megv�s�rl�s�t, hogy nem b�rta volna elviselni, hogy a szeme l�tt�ra esnek sz�t a tekercsek. J�llehet a r�g�szek nem szoktak v�s�rolni, most olyan tudom�nyos jelent�s�get tulajdon�tott Eshel a leleteknek, hogy „nem hagyhatta ki” a kedvez� alkalmat. M�g azt is bevallotta, hogy � szem�ly szerint igencsak irigykedett a beduinra, hogy annak siker�lt megtal�lnia a tekercseket. A Bar-Ilan Egyetem professzora ugyanis 1986 �ta v�gez �sat�sokat a J�deai-sivatagban. (�s amint azt m�r eml�tett�k, 1965 �ta nem tal�ltak hasonl� jelent�s�g� dokumentumokat, �gyhogy ilyen szempontb�l Eshel �let�ben is nagy jelent�s�g� esem�nyr�l van most sz�.) A Holt-tengeri tekercsek �s az essz�nusok A Holt-tengeri tekercsek 1945 �s 1956 k�z�tt v�ltoztatt�k meg az �korr�l, az �kori K�zel-Keletr�l alkotott k�p�nket. A t�z-tizenegy �v alatt mintegy ezer darabot fedeztek fel a tekercsekb�l az itteni barlangokban. A felfedez�sek a bibliai kort eg�szen m�s megvil�g�t�sba helyezt�k. R�bukkantak ugyanis p�ld�ul az essz�nusok �r�saira. Az essz�nusok egy olyan vall�si k�z�ss�get alkottak, amelynek hagyom�nyai rendk�v�li m�don hasonl�tottak a kereszt�nyek�hez (a kereszt�nys�g megjelen�se el�tt �vtizedekkel, illetve �vsz�zadokkal), s akiknek az �r�sos m�vei a Biblia keletkez�s�nek meg�rt�s�hez, k�l�n�sen az �jsz�vets�g keletkez�s�nek felt�r�s�hoz j�rulhatnak hozz�. Az essz�nusok persze nem voltak „kereszt�nyek” – a mai �rtelmben v�ve – �s z�rt k�z�ss�geket alkottak, �gy a k�lvil�g hat�sai csak gyeng�n m�dos�tott�k eredeti elk�pzel�seiket, amelyek meglep� m�don esnek egybe a nyitottabb kereszt�ny csoportok kultuszaival. Az essz�nusok �s a kereszt�nyek kapcsolat�t m�g jelenleg is vizsg�lj�k a tud�sok. Egyes felt�telez�sek J�zus szem�ly�t, illetve Keresztel� Szent J�nost is kapcsolatba hozt�k az essz�nus szekt�val, de erre k�ts�get kiz�r� bizony�t�kot m�g senki sem tudott felmutatni. Szeg� Iv�n Mikl�s

(forr�s:http://www.geographic.hu