Detrek�i �kos A g�mbt�l a geoidig - A F�ld �s az �rkutat�s

Az embereket �vezredek �ta �rdekli lak�hely�k, a F�ld. M�r az �korban is tettek fel ilyen k�rd�seket: Milyen alakja van a F�ldnek? Mi tal�lhat� a F�ld felsz�n�nek valamelyik pontj�ban? Az �rtechnika kialakul�sa el�tt feltett k�rd�sekre a szakemberek (geod�t�k, t�rk�p�szek) a F�ld felsz�n�n v�gzett m�r�sek seg�ts�g�vel v�laszoltak. Az �rtechnika kialakul�sa alapvet�en megn�velte a F�ld alakj�val kapcsolatos ismereteinket. Ezek az ismeretek nemcsak tudom�nyos szempontb�l �rdekesek, hanem megjelennek mindennapi �let�nkben is - gondoljunk p�ld�ul a meteorol�giai c�l� �rfelv�telekre vagy a korszer� j�rm�navig�ci�s rendszerekre. Az el�ad�s a F�ld alakj�r�l �s felsz�n�r�l az �rtechnika seg�ts�g�vel nyert leg�jabb ismereteket mutatja be. I. Bevezet�s: a F�lddel kapcsolatos ismeretek A geod�zia a F�ld alakj�val, m�ret�vel foglalkoz� tudom�ny. A hagyom�nyos, "f�ldh�zragadt" vizsg�l�d�sokat a rep�l�s, majd az �rtechnika forradalmas�totta. A F�ldet vizsg�lva k�l�nbs�get tesz�nk a F�ld fizikai alakja �s az elm�leti alakok k�z�tt. Az elm�leti F�ldalakok a F�ldet matematikai f�ggv�nyekkel le�r� modellek, amelyek t�kr�zik a F�ld geometriai, fizikai jellemz�it. II. Az elm�leti F�ldalakkal kapcsolatos elk�pzel�sek fejl�d�se A F�ld elm�leti alakj�val kapcsolatos elk�pzel�sek az id�k folyam�n fokozatosan v�ltoztak. 1. A g�mb Az �kori G�r�gorsz�gban a F�ldet g�mb alak�nak k�pzelt�k el. 2. A forg�si ellipszoid A felvil�gosod�s kor�ban m�g mindig geometriai alakzatnak, forg�si ellipszoidnak tekintett�k. 3. A geoid A jelenlegi legkorszer�bb elm�leti F�ldalak a geoid, amely j� k�zel�t�sben a nyugalomban l�v� tengerszinttel egyezik meg. Ez az elm�leti F�ldalak m�r a F�ld fizikai saj�toss�gait is figyelembe veszi. III. Az elm�leti F�ldalak meghat�roz�sa �rtechnikai eszk�z�kkel A mesters�ges holdak elterjed�se jelent�sen megn�velte a F�ld alakj�val kapcsolatos ismereteinket. A F�ld alakj�ra egyr�szt a mesters�ges holdak p�lyaelemeinek m�r�s�b�l, a p�ly�k rendelleness�geib�l k�vetkeztethet�nk. M�sr�szt l�teznek olyan speci�lis m�szerek, amelyekkel k�zvetlen�l m�rhet� a tenger felsz�ne. Az �rtechnikai eszk�z�k lehet�v� teszik a F�ldalak v�ltoz�sainak vizsg�lat�t is. IV. A fizikai F�ldalak klasszikus meghat�roz�sa �s �br�zol�sa A F�ld fizikai alakj�t hagyom�nyosan f�ldi m�r�sekkel, a rep�l�g�pek elterjed�se �ta pedig l�gi felv�telek alapj�n hat�rozhatjuk meg. A F�ld felsz�n�t ar�nyosan kicsiny�tve, vonatkoz�si fel�letekre vet�tve t�rk�peken �br�zolj�k. A t�rk�pek speci�lis fajt�i a l�gi f�nyk�pekb�l el��ll�tott ortofot�k, amelyek egyes�tik a k�pi tartalmat a hagyom�nyos t�rk�pek geometriai pontoss�g�val. V. A fizikai F�ldalak meghat�roz�sa �rtechnikai eszk�z�kkel A F�ld fizikai felsz�n�nek meghat�roz�s�ra az �rtechnikai eszk�z�k k�t t�pusa haszn�lhat�. 1. Helymeghat�roz� (navig�ci�s) rendszerek Ezekkel az eszk�z�kkel a felsz�n jellegzetes pontjainak, vonalainak helyzete hat�rozhat� meg. Ide tartozik p�ld�ul a GPS. 2. A t�v�rz�kel�s Az �rb�l k�sz�tett k�pek k�sz�lhetnek meteorol�giai, er�forr�s-kutat�si, t�rk�p�szeti �s katonai c�llal. A k�l�nb�z� c�l� rendszerek technikai jellemz�i (p�ld�ul a geometriai felbont�suk) jelent�s m�rt�kben elt�rnek egym�st�l. VI. Az adatok rendszerez�se, megjelen�t�se �s a fejl�d�s �tjai A sz�m�t�g�pes korban az anal�g t�rk�pek hely�re t�rinform�ci�s rendszerek l�pnek, amelyek a helyhez kapcsol�d� adatok gy�jt�s�re, t�rol�s�ra, elemz�s�re �s megjelen�t�s�re szolg�lnak. Ez az �rtechnika �jabb �s �jabb v�vm�nyaival egy�tt napr�l napra b�v�ti a geod�ziai ismereteket. Elk�pzelhet�, hogy a F�ld eg�sz�nek alakj�t nem is olyan sok� centim�ter pontoss�ggal megismerj�k.

(Mindentud�s egyteme)